2012. június 23., szombat

The Versatile Blogger

by PO

Mármint én! Mármint mi! :))

Krinsznek megköszönöm ezt a megtisztelő címet. Jómagam is olvasom a blogját, tetszik, hogy sok témával foglalkozik, nem vész el a cuki süteményreceptek bűnös, csábító, fújjjjjj világában ;-) Bónuszpont az egészséges táplálkozást segítő tanácsaiért, receptjeiért. És még egy a lovak szeretetéért.

Ilyen kis zöld címkét legkésőbb most, tőlem is kapott volna :))

Bár jómagam tényleg olyan sokoldalú vagyok, hogy az már majdnem gömb,  a Pásztortűz nem érdemelné meg a versatile jelzőt, ha nem lennének olyan szerzőtársaim, mint Süllőcske, Waka és Gerda. De vannak, és a történet így kerek :)

A szabályok szerint én is továbbadom a díjat. 15 bloggert kellene jutalmazni, de én most csak 6 helyre tudom adni. 

Kik ők?
Sokat tudnék írni arról, miért kedvelem őket, de ehelyett inkább látogassátok meg ezeket a blogokat, aztán rájöttök magatok is.


És most mondok magamról 7 megdöbbentő dolgot, amit eddig csak igen kevesen tudhattak rólam:

  • Nem szeretek aludni, a leghasztalanabb időtöltésnek tartom. (Könnyen beszélek, mélyen alszom és 6 órával is beérem.)
  • Szeretek napkelte előtt ébredni, ezt még nyáron is élvezem.  A legjobb dolog, amit a kelő nap fényénél szeretek csinálni, ha a természetben vagyok, a meditáció. Íjjal és nyíllal a kezemben.
  • Imádom a zöld teát. Bevallom, a bor nálam csak ezután következik.
  • Nincs kedvenc ételem. Nagyon sok ételt imádok, szeretek, kedvelek, sok ételt kevésbé, de nincs leg. Mint ahogy olyan sincs, amit nem eszek meg, vagy utálok.
  • Bár én legjobban halat szeretek ebédelni, a jó vadétel pedig egyenesen a kedvencem. Mégsem jutott még eszembe, hogy horgásszak, vagy vadásszak.
  • Nekem a Nagy Folyó jelenti azt a lelkem mélyéig  érő jelenséget, amit szeretek újra és újra megcsodálni. A fényesség, valami ősi szellemvilágból jövő érintés. Vajon őseim hány nagy folyón keltek át, míg elértek idáig?
  • Ha az álmom vidám, felszabadult, olyankor rendszerint repülök. Nem magasan, nem sokat, inkább csak siklok, mint egy madár leszálláskor. De mégiscsak repülök! Vagy gitározok, olyankor szárnyaló dallamok jönnek ki a kezemből, könnyedén.


9 megjegyzés:

Palócprovence írta...

Köszönöm szépen! :)

Krisztina konyhája írta...

Köszönöm szépen, nagyon örülök neki :)

Mitzi von Küche írta...

Köszönöm, hogy lelked egy darabját megosztottad és köszönöm a blogtippeket - megnézem őket.

Lilla írta...

Nagyon köszönöm a díjat. Sajnos ritkán jutott mostanában időm a blogok olvasására, de most már végre itthon vagyok, és lesz időm a hiányosságaimat bepótolni...:)

PO írta...

@Palócprovance: @Krisztina: @Lilla: csak így tovább! :))

@Mitzi: bennük nem fogsz csalódni! :)

gerda írta...

Köszönöm, hogy beleírtál, és az utolsó rész nagyon tetszik :)

süllőcske írta...

Ez a beszéd, jó komám!

Andi írta...

Nagyon köszönöm! :-) Igazán megtisztelő, hogy a sok, jobbnál jobb gasztroblog közé befér a szívedbe még egy ilyen csúnyafeketekutyás is. ;-)

Névtelen írta...

"Ha az álmom vidám, felszabadult, olyankor rendszerint repülök. Nem magasan, nem sokat, inkább csak siklok, mint egy madár leszálláskor. De mégiscsak repülök!"
Jó anyag lehet. Adsz el belőle?
:-)))