Kedvencem maradt

 by PO

Gyermekkoromban a tejberizs volt a kedvencem. Már 10 éves koromban tudtam ilyet főzni, nem sajnálva rá az időt.

Akkor még sokkal szegényesebb volt az édességek, desszertek világa. Később sokat láttam, sok finom desszertet megismertem, de most is ott tartok, mint az a mesebeli tükör, amelyik azt mondta a gonosz királynőnek, hogy "de Hófehérke százszor szebb". 

Az idő előrehaladtával megismertem a rizskochot, töltött almával az lett a születésnapi desszertem. Később találtam egy olyan változatot, ami egy olaszos technika, ma így főzöm a gyümölcsrizset.

Most a török rizspuding vagy kemencés tejberizs (sütlac) a legnagyobb kedvenc.

Szóval: a tejberizs örök. 

Nézzük csak sorjában.

Az ősi változat az volt, hogy 1 liter tejet cukroztam, sóztam, felforraltam, majd egy csésze rizset adtam hozzá. Állandó kavargatás mellett, kis lángon készre főztem. A végén kb. 5 dkg vajat kevertem bele.

A tányérra kiszedett rizset kakaóval és cukorral szórtuk meg. Nem kavartuk össze, hanem szépen ettük. Csak azok ették rondán és összezagyválva, akiknek az óvodában a tejbegríz volt a kedvencük.

A gyümölcsrizsről már írtam egy külön posztot néhány éve.
A lényege az, hogy kb. 1 liter tejből alaplevet készítek, vaníliával és citromverbénával ízesítve. A végén kevés sót és cukrot adok hozzá.
Ezután vajon üvegesítem a rizset, majd folyamatosan rászedem a forró tejet, folyamatosan kavargatom. Mazsolát teszek bele közben.
A tálalás előtt könnyű gyümölcsöket vegyítünk bele.

És most jöjjön a mai kedvenc, minden tejberizsek Királya - ezt sem a nagyanyám kötényébe kapaszkodva lestem el!

Kemencés tejberizs, török rizspuding, sütlac.

10 dkg rizset 4 dl enyhén sós vízben megfőzök.

1 liter tejet és 10 dkg cukrot (lehet kevesebb is!) adok hozzá, majd kb 25 percig összefőzöm. Híg konzisztenciájú még a főzet ekkor.

10 dkg rizslisztből kevés tejjel csomómentes pépet keverek, hozzáadom, majd mazsolát vegyítek bele, 5-10 perc alatt készre főzöm.

A masszát formába, tálakba öntöm és 200 fokos sütőben meggrillezem. Ha lehet, a teteje tehénfoltos legyen! (A színezést konyhai sárkánnyal is lehet végezni.)

A gránátalma mag szépen díszíti, pikánsan ízesíti.

A zöld dió befőtt a maga törökös sziruposságával pedig eszméletlen magasságokba emeli. Onnan már nincs fentebb!

Libasültet enni

 by PO

Oka van annak, hogy a blog szinte úgy viselkedik, mint egy elszabadult hajóágyú. Tudomást sem vesz a világpolitikai helyzetről, az évszakról, a kulináris érdeklődést befolyásoló évvégéről, szinte semmilyen külső tényezőről. Csapong ide-oda. Most is mit hoztam? libasültet, amit minden rendes ember Márton- napkor fogyaszt.

Mindeközben dolgozok egy enciklopédikus igényességű kocsonyás poszton, de ezt nem lehet csak úgy összedobálni, mint egy lapra szerelt ikeás bútort. El kell mélyülni a témában, még szeretnék kipróbálni egy-két érdekes alapanyagot is.

Szóval libasült.

Én a liba szárnyát is finom falatnak tartom, ezt még néha lehet is venni a húsboltokban. A madár többi részét nem nagyon, a hazai lúdtermést rendszerint a német piac szippantja fel.

Ezen a fotón épp látszik, hogy a libaszárny felső bütykét lefűrészelve egész hercig megjelenést lehet neki adni. Szóval, ha ráérünk, és szép tényérfotót is szeretnénk készíteni, akkor (apró fogú) vasvágó fűrészlappal vágjuk le a bütyköket. Utána szépen gyűrjük vissza a húst és a bőrt a másik bütyök felé, így olyan alakot ölt, amit az angolok szívesen neveznek lollypopnak. Ez náluk nem azt jelenti, hogy dobverő, hanem azt, hogy nyalóka.

Én ezt a húst úgy sütöm, hogy sózom, és mindenféle trükk nélkül 160 fokon, légkeveréssel, kb egy óra alatt.

Érdemes egy kis figyelmet szánni a tört krumpli köretnek, ezt éppen Adorjányi Máriusztól tanultam. Szeretem ezt a tömény, mély krumpli ízt, ezért bevállalok egy kis többletmunkát érte.
A héjában főzött krumplit megpucolom, majd sóágyon a sütőben, 150 fokon még 20 percig szikkasztom. Ezek után összetöröm, vajjal lágyítom, sózom, majd pirított-vagdalt mogyorót keverek hozzá. Még zöldfűszer is mehet bele, például snidling.

Könnyed, olajos-borecetes salátát adtam hozzá.

És végül néhány fázisfotó: