by PO
A reggeli a tegnapi kacsasült alja-maradéka volt, kenyérre kenve. Nem zsír, hanem reszketeg, remegő pecsenyelé. A tönkölykenyerem ehhez nagyon megfelelő, együttműködő partner volt. Az éledő jókedv jeleként néha felkiáltottam: rilett, bazmeg! Hiába, na, ha akarunk, tudunk és értünk a gasztrosznobok nyelvén is!
A reggeli után letöröltük a szánkról a maradék morzsákat, következett a mai szereposztás. Süllőcske lett a séf, én meg sztázsoltam (ez krumplipucolás, mosogatás, de ezzel a dumával soha nem lehetne becsajozni, úgyhogy). Végig követtem, segítettem, fotóztam, meg a posztírás is nekem jutott. Na, ki járt jobban, vajon? Megjegyzem, hogy ő meg hazavezetett ebben a hideg, esős időben. Ő sasol a sötétben, cibálja a kormánykereket, én meg ülök itt a meleg szobában és gombokat nyomkodok, csongrádi kadarbort kotyolok.
A mai első program egy halpaprikás elkészítése volt. Egy ilyet vízionáltunk:
Ezt lehet pontyból, meg sok mindenből. A mai poszt attól különleges, hogy csukából és törpeharcsából készül. A netes keresők számára egzaktabban: halpaprikás, csuka, törpeharcsa. És attól igazán egyedi, hogy Süllőcske főzi.
Könnyű volt lemondani a szabadtűzi főzés örömeiről, kint eső, szél, 5 fok árnyékban. Így aztán beszorultunk.
Akkor nézzük a perkelt csuka esetét lépésről lépésre.
 |
| Az alapanyagok. |
 |
| Párolódik a hagyma a sült vajban. |
 |
| Filéződik az XL-es törpeharcsa. |
 |
| Finom zöldpaprikákat bele! |
 |
| Paprikát bele! |
 |
| Egy kis kadarbort is... |
 |
| Belekerülnek az alaplé kellékei, a gerincek, csontok. |
 |
| A csuka és törpefilé sózása, nem sokkal a főzés előtt. |
 |
| Csontok ki! |
 |
| Gazdag lett az alaplé. |
 |
| A szép húsok is belekerültek. |
 |
| Párolódnak. |
 |
| Utópaprikázás igen választékosan. A háttérben egy következő poszttéma, forrásban. |
 |
| Utolsó kóstolás. |
 |
| A csipetkéket is kiszaggattuk... |
 |
| ...majd megfőztük. |
 |
| Aztán fotogén is legyen, ne csak finom! |
 |
| Hosszú az út egy ilyen fotóig. De megéri végigmenni rajta! |
|
Szóval ez a perkelt csuka igaz története.
A zöldpaprikák Süllőcskéék kertjéből valók voltak, a hagyma makai, a paprikák szegediek, a bor pedig csongrádi kadarbor volt, csak hogy a cönológia terén is rend legyen. És a halak sem a teszkóból jöttek!
Készült még ma két másik érdekesség is, ezek is hamarosan következnek.