by PO
Süllőcske hozott a minap jófajta bárányhúst. Jelesül combot. Azt a sütési módszert akarta bemutatni, amit a nyáron Erdélyben megismert. Egy kicsit változtatni kellett a módszeren, mert nekem nem volt olyan nagy vaslapom, amit parázson felhevíthetünk, ezért serpenyőben sütötte a vékonyra szelt bárányhúst.
Előtte azonban gondosan felkészültünk. Egy nagy falapra halmoztunk egy kis lövétei sóvízből párolt sót, szegedi paprikát, erdélyi mustárt. Ezt ugyan én készítettem, megelőzve mindenféle "nem addig van az, Vendelin barátom, hol vannak a különböző mustárok?" kérdéseket, de évszázados erdélyi recept alapján.
Süllőcske egyet sem tétovázott, serecegtette a serpenyőt, dobálta a húsokat, mi meg feldaraboltuk, sóztuk, néha mustároztuk, ettük lelkesen. Nagyon ízletes, igazi ínyenc étel volt!
Lássuk a képeket:
És hogy miért berbécsflékeny? Mert a derék székelyek így nevezik.
Legközelebb bemutatom a székely mustár készítését.
Legközelebb bemutatom a székely mustár készítését.
13 megjegyzés:
megéheztem :)
Nekem Nánáson ígért a gazda mustármagot, vagy 2 kilót abból az ötszázból ami megmaradt neki. Természetesen elfelejtette.
A húsokat látszik hogy művész sütötte, még a körítés is szuper.
Basszus, több bicska van a képen, mint hús...
Tiszta Somogyország...
De jól néz ki...
No persze, mert Imcsivel fölfaltunk egy combot, a képen látható híján.
Az volt a flékeny lényeg, hogy igen forró vason só, fűszer nélkül, rövid ideig sütjük. Kivéve, azon forrón gyorsan felvágjuk, sózzuk, fűszerezzük, s a meleg, szaftokban gazdag, rózsaszínű húst bekapkodjuk.
A székely mustár stílszerűen dukál hozzá, meg a kadarka.
Ez egy igazi sültélmény, vidám, érzéki eszegetés.
A húsnak sercegően friss, forrónak kell lennie, csak úgy igazán jó.
Nagyon szép pink a hús, bravó!
Ha szabad én is ajánlok egy forrást: A magyar úri család konyhája c. A borítója alapján is könnyű felismerni.
Szabadtéri sütéshez-grillezéshez való recés vaslapon is meg lehet próbálni a benti tűzhelyen (az vastagabb, mint a serpenyő - nem ég oda).
Ez a sült ellentmondani látszik a jelenkori szokásnak, miszerint vastag szeltet óvatosabban átjáratunk hővel, utána hagyjuk még dolgozni, pihentetjük, forgatjuk, hogy egyenletes legyen.
De ez viszonylag vékony és roppant gyorsan sül, és Máriusz is írta, nem néz ki rosszul, teli van friss, sercegő nedvvel, ezzel együtt esszük.
Ez nagyon ízletes tud lenni.
Mitzinek meséltem, hogy nem voltunk igazán felkészülve eszközzel.
Erdélyben jól bejáratott vasplatnin készült, amit egy új vasedényke beavatása után rekonstruáltunk volna.
Jövőre biztosan szerzek székely platnit.
Azok a recés grillezők is jók, persze.
Forrón tényleg fantasztikusan finom, az asszonyok sajnálhatják, hogy ők csak kihűlve kóstolhatták.
Eszembe jutott a "Bazi nagy görög lagzi" c. filmből az a jelenet, amikor a főhős belecsöppen a nagy görög családba és kiderül róla, hogy nem eszik húst. Döbbent csend, ekkor az egyik idős férfi sajnálkozva-atyáskodva: "Hát akkor egyen bááráányt!"
Ez nagyon jól hangzik! A vékonyra szelt hús nagyon forró vason való sütését én az ázsiai konyhában ismertem meg. Igaz, székelyföldön sohasem jártam.
Igy az igazi hús íze domborodik ki, a fűszerekkel csak kiegészíted. Finom!!
Eszembe jutott egy kérdés: ugye, a székely nyelvlecke folytatódik majd?
Ez félig nyers!
Ezt félig sültnek hívják!
Megjegyzés küldése