2010. november 6., szombat

A Tökéletes Pirított Tésztaleves

Hmmm, ez nem is rossz novemberben. Süt a nap, szerintem ma is meleg idő lesz. A „...just a perfect day... dallamára andalogtam a fürdőszobába, tök jó lenne a déééééjnél berekeszteni, mint egy megasztáros. Rendbe hoztam az ábrázatomat. Kinyitom az ablakot, huhhhh, ez a dohányillat! Ilyen csak a tölgyavarnak lehet? Fantasztikus!
Na, ma lesz a napja, hogy veszek egy diófa csemetét, már régóta terveztem, hogy ültetek egyet az arrogáns mórabóra szilvafa helyére. Dió oltványt kérek. Van. Milyen? Milotai, Szentiváni… Alsószentiváni? Remek! Pont ezt kerestem! Diófát ültetni férfias dolog, mindazonáltal.


Hazafelé azon gondolkodtam, mit főzzek ma. Kint kellene, ezt nem hagyom ki. Eszembe jutott, megütötte a fülemet a minap, Jamie Oliver spanyolba ment, ott főzött egy Tökéletes Paellát. Másnap meg hallom, hogy Milánóban téblábolt, ott meg valami olasz kollégával megcsinálták a Tökéletes Rizottót. Hehe! Ez már csiklandozta kissé a humorérzékemet. Aztán a minap a Karajon P. Anna miről posztolt? Hát a Tökéletes Húsostepsiről! :-))
Na neee, ebből én sem maradhatok ki! Miért ne legyek tökéletes? Kiröhögtök úgyis. Miért legyek tökéletes? Kiröhögtök úgyis.
Én pedig megcsinálom a Tökéletes Pirított Tésztalevest!  Lebbencsleves? Ne nevezzétek már  így, azt a menzán találtok, én nem is tudok olyat. Gyerekek, egy ilyen is lehet tökéletes, de még mennyire! Ízlelgessétek: pirííított tííísztaleves… Ehehehh, a Palócprovance-on nem ilyen egyszerű visszaadni az étel hallható zamatát... :-)))

Előkaptam a hozzávalókat, hű de kevés ez a száraztészta, nem baj, lesz benne egy kis tarhonya is. Mangalica szalonna, aha, most látom, van még itt egy kis húsos szalonna is. Kolompír. Jöhet! Tavaly vettem egy öntöttvas bográcsot, most legalább felavatom!

A Youtube-on kijelölök vagy 20 nótát, főzni csak hangos zenére szeretek. Ablakot bukóra, hadd halljam kint is!

Felaprítom a szalonnát, felkockázom a hagymát. Meghámozom a krumplit, kockára vágom, így ni.
„… kunságifi, nékem nem parancsol senki! Se a Jászság, se a Kunság…” Hát… szerintem ez a Berecz András nemigen halt volna éhen, ha nótázással kellett volna megkeresni a betevőt…




Dobom a szalonnát a bográcsba, öntök rá egy-két korty vizet is, mert így jobb. Mikor izzad, hozzáteszem a húsos szalonnát is. Buksi, te menjél arrébb, ne lábatlankodjál! Különben is, ilyen felálló füllel már nem is lehetsz Tökéletes Pumi, legfeljebb egy sinkakutya! :-)))

Beleteszem a száraztésztát, meg egy kis tarhonyát, kevergetem a forró zsírban. Kevergetem. Kevergetem…
Bolondítom, hevítem, kiáltozza a nevem!” Tyű ez a Palya Bea! Ha egyszer király leszek, ő lesz az udvari dalnokom! Meg Tóth Ilona Csilla.

Amikor a tészta kissé elszíneződött, levettem a tűzről. Hú, ezzel vigyázni kell! Nem úgy viselkedik, mint a többi bogrács. Ez a vastag öntvény még akkor is fűti, amikor már nincs alatta tűz. A megpirult tésztára piros porpaprikát szórok, édeset is, csípőset is keveset. Összekeverem. Aztán, nehogy égjen és megkeseredjen a paprika, hozzáadom a felaprított hagymát, az visszahűti az egész cuccot. Keverem-kavarom. Jó ez a kis bogrács, de szokatlanul nehéz.
Felöntöm vízzel, aztán visszaakasztom a tűzre.

Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már? Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már?” Hát igen… a két ősz bárd. Milyen jók így együtt, túl az ötvenen is… „Maradunk itt, ittmaradunk.”

Teszek bele egy kis sót. Szórok bele egy marék kölest is. Bandi bátyátok azt mondta, jobb ízt ad neki. Tényleg. Azóta én is mindig teszek bele. Karikázok bele egy kis csípős zöldpaprikát is, szeretem, ha pikáns. Dobok bele egy kis paradicsomot felnégyelve.

How many times must the cannonballs fly, before they are forever banned…” Emlékeztek még, mit mondtam Palya Beára??? Na, Alanis Morissette-re is ugyanez vonatkozik! :-D 

Elkezd bugyogni a lé, hozzáteszem a felkockázott krumplit. Na, már lassan a végére érünk. A krumplinak is kell még vagy 10 perc.

…tequila sexo e marijuana!” Erről eszembe jut, hogy már évek óta ez a csengőhangja az íjászcimboráknak. Szeretem ezt a nótát, kicsit fallokrata ezzel az utolsó sorral, de tán épp ettől olyan jó. Nem cserélem le!

Végül teszek bele négy tojást is. Csak finoman beletöltöm a pohárból, hadd maradjon meg egyben. Utána még 10 perc kell, de már nem kavarom.

Hát eddig úgy alakult minden, hogy ez tényleg tökéletes lesz! 
Végre kész! Érdekes, azt gondoltam, ez az öntöttvas bogrács lassabban veszi az akadályt de nem volt vele ilyen gond. Bravúrosan helytállt! Hátizsákos túrára ugyan nem való, de nagyon korrekt kis edény. Elégedetten mustráltam a végeredményt, kicsit eklektikus lett, le sem tagadhatnám, hogy A kőleves volt az egyik kedvenc mesém. Igaz, nem egy maradandó alkotás, nem az örökkévalóságnak készült, de annyi azért megmarad, hogy a "tökéletes pirított tésztaleves" keresőkifejezésre a barátotok a Pásztortüzet hányja ki elsőre! :-))



Amikor kiszedjük, várom, hogy valaki bökje már ki – de ne én!  – azt a szót, hogy Tökéletes! De csak nem jön…
-         Na, milyen lett?
-         Apa, ugye főzöl még az idén egy slambucot is? 

Szerintetek az olaszon kívül lehet találni valahol magyar öntöttvas bográcsot?

3 megjegyzés:

Hajdul írta...

Hogy tegyem az agyam:
„How many times must the cannonballs fly, before they are forever banned…”
ezt csak Bob Dylantól tudom elviselni, még magamtól sem.
Tésztaleves, tarhonyaleves rendszeres szombati kaja volt gyerekkorunkban. Akkor a szombat délelőtti kenyér friss és ropogós volt. A második féle pedig szilvalekváros kenyér.

PO írta...

BD csak nyekereg, Alanis meg gyönyörűen énekel. Jobb szeretem őt hallgatni. Néha azért az öreget is előveszem.

marta írta...

Szenzációs vagy!...a tarhonyalevest én is gyakran csinálom,szeretjük...amolyan "fejszeleves"....BD.t ne bántsd!Imádom!..meg a Joan Baez-t is!