Kedvencek

Böjtölünk. Ha csülök nincs, meg pacal sincs, máshogyan még turkálhatunk a kulináris örömökben. Például úgy, hogy a filmek világába kikacsintunk.

Az első gasztro témájú filmélményem a Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? c. film volt. Addig a kardozós filmek vonzottak, ebben sem a kulináris aspektus vonzott igazán. Kellemes kis vígjáték, igéző tekintetű női főszereplővel, erotika, facsart kacsa, ilyesmi :-)  A neten szerencsére van belőle sok rész, nézzük a trailerét:

Szívemnek talán a legkedvesebb a Szinbád egyik jelenete. Hányszor megnéztem már, de marad az örök talány: miért pucolják a nők olyan dühödten a sárgarépát?

Régesrég, vagy 30 éve egy mozifilm előtt láttam Az utolsó pákász c. kisfilmet. Nem volt benne se sex, se kaland, mégis meghatározó élmény volt. Esélyem sem volt, hogy még egyszer megtaláljam, de van ez a Youtube, itt még ilyen régiségek szerencsére meglelhetők:

Van egy tévécsatorna, ami korpásodó hajú, vérző ínyű, puffadó hasú, gombásodó lábú, álmatlanul hánykolódó embereknek szól, tanácsokat adnak, mivel kenjék be a problémájukat. Itt időnként megszakítják az adást és főznek ezt-azt. Szeretem, ilyenkor, különösen a Gasztropuccsot. Egyszer, talán szilveszterkor Kozi főzött valamit, Bede Róbert stílusában, kedvelem ezt a paródiát:

A humoros műfajban bérelt helye van az asztali örömöknek. Egy régesrégi klasszikus:

A gulyás nemzetközi ismertségét, tekintélyét ez a kis ügyibevaló orosz klip is bizonyítja. Igaz, hogy a közölt recept csak avantgarde megközelítése a témának, de ezen ne csodálkozzunk. Még itthon is milyen sok tájjelegű változata van, de itt most globális léptékben kell gondolkodni:

Különben meg gulyás-ügyben Barta László itt megmondja a frankót, részben osztom a véleményét:

És végül, ne csak együnk, igyunk is! Egy bordal, kortárs szerzőktől: