Gerda vendégposztja a szamócáról és a földieperről.
A földiepret mindenki szereti (legalábbis én nem ismerek senkit, aki nem).
Én is imádom, de nem gyalázom meg azzal, hogy idényen kívül eszem az import,
íztelen árut. Olyankor csakis fagyasztottat. Idényben viszont töménytelen
mennyiségben fogyasztom, és azok közé tartozom, akik szeretnek is különböző
dolgokat készíteni belőle.
Néhány receptet osztok meg Veletek, mennyiségeket nem mindig
fogok írni, mert nem tudok :D
Egyik kedvencem az epres túrógombóc. 250 g sovány túrót elkeverek 6 evőkanál apró szemű zabpehellyel, 2 tojással. Csipet sóval, édesítővel, vanília aromával és reszelt citromhéjjal ízesítem. 20 perc pihentetés után vizes kézzel gombócokat formázok, közepükbe 1-1 darabka epret helyezek, és már lehet is kifőzni, a szokásos módon. Amikor kifőtt, vajban pirított teljes kiőrlésű zsemlemorzsába forgatom. Az öntet pedig édesítővel és eperrel összeturmixolt sovány tejföl vagy joghurt.
Eperhabot is szoktam készíteni, ez egy gyors és finom édesség. Ehhez 2
személyre kell 2 tojásfehérje és 30-40 dkg eper. Az epret kevés rumaromával leturmixolom.
A két tojásfehérjét csipet sóval, némi xilittel és vanília aromával kemény
habbá verem, majd óvatosan beleforgatom az eperpürét. Azonnal fogyasztható, ha
elég hideg volt a tojás és az eper, de be is lehet hűteni, akkor kicsi levet
ereszt, de attól még jó. Ugyanezt
természetesen tejszínhabbal is el lehet így készíteni, persze, akkor jobban hizlal…
És íme egy epres pohárkrém, ha valami gyümölcsrizs-szerűségre vágyunk:
tejbezabkorpát főzök sovány tejből, xilittel, vaníliával. Friss epret részben
leturmixolok, részben apróra vágok, a kettőt összekeverem. Amikor langyosra
hűlt a tejbezab, desszertes pohárba rétegezem a tejes és az epres cuccot
felváltva. Barátnőim abszolút kedvence.
A franciák sütőben sült „palacsintája”, a clafoutis is nagyon finom
eperrel. A hagyományos recepttől én abban térek el, hogy zabpehelylisztet,
sovány tejet és édesítőt használok hozzá, és a tészta/eper arány kb 60-40%,
úgyhogy csúnya és szottyos lesz, viszont nagyon finom.
Az angolszászok crumble-jét is el szoktam készíteni eperből, ehhez teljes
kiőrlésű tönkölylisztet, zabpelyhet, kevéske vajat és xilitet vagy édesítőt
használok, plusz a tetejére még szórok egy kis pirított diót, úgy sütöm meg.
A hagymás, mustáros pirított csirkemáj az egyik kedvenc kajám. Ehhez mindig
salátát eszem, és néhány éve rukkolás-epreset, amikor idény van. Nagyon
egyszerű, kell bele eper és rukkola, az öntet pedig balzsamecet, méz,
olivaolaj, só bors és kevés citromlé. Hedonisták megkoronázhatják némi
grillezett kecskesajttal. Ízorgia!! Száraz rozé megy hozzá.
Na és jöjjön a végére három, egyáltalán nem diétás recept, hiszen amikor
családi összejövetel van nálunk, akkor mindenkit megkímélek a diétás
hülyeségeimtől, és valami „normálisat” készítek.
Az egyik az epres gyümölcstorta.
Piskótát sütök a megszokott módon, a liszt egy részét darált mandulával
helyettesítve. 2 féle krémet készítek, az egyik főzött vaníliakrém, lehet a
hagyományos, macerás tojásosat, vagy pedig vaníliás pudingporból (a Dr.
Oetkerben csak kukoricakeményítő van, az szerintem jó minőségű), 2 dl
tejszínhabbal lazítva. A másik kence leturmixolt eperből készül (jó sokból, kb
70-80 dkg), ezt cukorral és 1 csomag vaníliás pudingporral szintén felfőzöm. A
piskótakarikát kettévágom, pici rummal meglocsolom mindkét felét, majd először
az epres, majd a vaníliás krémet kenem rá (miután nagyjából kihűltek, de még
kenhetőek). Ez mondjuk nem lesz egyszerű, javaslom, hogy igyatok valamit közben
feszültségoldás céljából. A másik fél
ráhelyezése után pedig a vaníliás krém maradékával vonom be, és eperrel rakom
ki a tetejét.
A másik az epres tiramisu, biztos mindenki ismeri amúgy. Amiben az enyém
talán más, hogy tojás nincsen benne, amaretto viszont van. A mascarponét
vaníliával és porcukorral habosra keverem, tejszínhabbal összeforgatom. Ezt
rétegezem amarettos tejben megforgatott babapiskótával és sok-sok eperrel. Kell
neki 1 éjszaka, hogy összeérjen-puhuljon.
A harmadik nagyon-nagyon egyszerű, csak azért írok róla, mert meglepő módon
nagyon kevesen szokták ezt elkészíteni: a csokis eper. Én ezt is bulikra
szoktam. Összeolvasztok tejcsokit és étcsokit, illetve felolvasztok még
fehércsokit is, ebbe mártom félig az epreket. Készül ilyen is, olyan is, és
felemás is. Egy tálcára szoktam őket tenni, szerencsésen rá is szilárdulnak az
eprek a csokival együtt és nem egyszerű leszedni őket róla, de ez az élvezeti
értékén mit sem változtat. Száraz pezsgővel romantikus estére is nagyon
alkalmas ;)
Nektek van valami jó receptetek azon kívül, hogy
megmosva simán felfaljátok az epret?
3 megjegyzés:
Tetszik a cím!!
Szégyen és gyalázat - porcukorral vagy tejszínhabbal.
Hmmmmm :D
Megjegyzés küldése