2012. július 8., vasárnap

A zöld diós kaland vége

by PO

Előzmények  itt.

Ott hagytam abba, hogy jól elriasztottam sokakat a zöld dió befőtt készítésétől, mondván, hetekig kell áztatni.
Van egy jó hírem: ha a dió hámozott (és nem szurkált), akkor elég neki 7-10 nap áztatás, napi 3 vízcserével.

Két liter vízből és 4 kg cukorból szirupot főztem. Beletettem a villával megszurkált diót, majd leszedtem a fölösleges szirupot, majd jó lesz valamire. A szirupban fél órán át főztem a diót, majd lassan lehűtöttem.

Másnap este egész fahéjjal, egész szegfűszeggel, csipetnyi szerecsendióval fűszereztem a szirupot, majd újból fél órán át főztem csendes forrásban, majd lehűtöttem, állni hagytam a főzetet.

Harmadik este tettem a szirupba egy kis citromsav-hidrátot, újból fél óra főzés és KÉSZ!



Kiforralt-sterilizált üvegekbe töltöttem és lezártam őket.

Először csak magában kóstolgattuk.
Utána török rizspudingot díszítettem véle. Bravúrosan helytállt!

A sikeren felbuzdulva mazsolás rizset ízesítettem a zöld dióval. Ez is bevált!

Majd egy másik posztban lesz komplett recept is.






5 megjegyzés:

krinsz írta...

Tavaly nézegettem recepteket, engem inkább a sok cukor tartott vissza az elkészítésétől nem a macera. Azt gondoltam, brutál édes lesz a végkifejlet. Az eszembe se jutott, hogy dísziteni is lehet vele, nem kell feltétlenül megenni:)No majd jövőre kipróbálom, persze ezt a rövidített verziót:)

PO írta...

A sok cukor a tartósítás miatt szükséges. De ízesítő szerepe is van. (én még nem láttam olyat, aki ismerte és ne akarta volna megenni)

anica inkognitóban írta...

jól hangzik ez a zölddió, de a török rizspuding is érdekelne...:)
és végre újra írtál!!!

Erdokóstoló írta...

Hát idén már lemaradtam, de jövőre biztosan!

Névtelen írta...

Én ezt bakfis koromban próbáltam, a szakácskönyv végigolvasásával kiválasztottam a legbonyolultabb dolgokat. Persze anyukám racionalitása gátat szabott a kreativitásnak, viszont diófánk volt, és azon kívül nem sok minden kell, tehát ezt megcsináltam. Arra emlékszem, hogy brutál szegfűszeg íze volt. Azóta nem éreztem késztetést, de lehet, hogy akkor elrontottam valamit :) Móni