2011. április 5., kedd

Együnk néha virágot!

"botommal könnyedén lenyakaznék én egy virágot, s azt mondanám, mi ez?"

Sétálgassunk a tavaszi napsütésben, jó az sok mindenre. Eldobhatjuk a télvégi erőtlenséget, az álmos évszak után kezdődjön a változás!
A séta vezessen lehetőleg az erdőbe, mezőre, fedezzük fel, mennyi kincs hever a lábunk előtt. Itt van ez a kis sárga virág, áprilistól nyílik. Ha otthon, a gondozott pázsit között látjuk, bosszant, mert nagy helyeket kitenyerel magának a fű között. Ha a fűnyíróval levágjuk, a következő kijövő virág csak 5 centi magas lesz, már épp elbújik a gyilkos kés alatt :-) Hiába, huncut növény ez a pongyola pitypang!

Kép innen
A réten, erdőben sétálgatva azonban nem haszonnövényeket és gyomokat látunk, hanem csodatévő gyógynövényeket. Ebben a kis sárga virágú pitypangban is lássuk meg az értékes, gyógyító levelet, gyökeret, virágot. Keressünk valami tiszta helyet, ami messze esik úttól, ahol nincs kutyaszar, vadetető és tépjünk le egy virágot. Láthatjuk, hogy az üreges szárból fehér, tejszerű nedv csöppen ki. Ezért is hívhatták a pitypangot tejesfűvirágnak az öregek. Kóstoljuk meg a virág szárát! Ha le tudjuk győzni az édes íz preferenciánkat, akkor ezt a kissé kesernyés zöldséget kellemesnek találjuk, hasonlít a saláta vastag erének kesernyés ízéhez. Ropogtassunk el néhány virágszárat, hasznunkra válik. A virágot is megkóstolhatjuk.

Nem sorjázom a gyógyhatásait, arra ott van a net és a keresők, mindenki utána tud nézni.  Én csak arra biztatok mindenkit, hogy vállalja azt a kis kalandot, hogy a tavaszi salátához felhasználja a pitypangot is.

Az egyik javallatom:
Néhány csokor pitypang levelet megmosunk, kisebb darabokra tépkedünk. Darabolt zöldhagymához, felkockázott paradicsomhoz keverjük, az egészre egy kis olívaolajat csurgatunk és kész a gyors, egyszerű tavaszi saláta.
A pitypang leveléhez télen is hozzájuthatunk, mert ennek az évelő növénynek egy enyhe tél meg se kottyan, fagymentes időben szinte mindig találunk zöld levelet.

A másik:
Egy kis kapribogyós üvegbe öntünk egy fél deci olívaolajat (más olaj is mehet), rá fél deci almaecet (vagy borecet, citromlé) és jól összerázzuk. Miközben a hozzávalókkal szöszmötölünk, többször összerázzuk.
20-30 virágszárat megmosunk, majd 2 cm-es darabokra aprítjuk.
Egy fej salátát leveleire bontunk, jól megmossuk. Darabokra tépkedjük a salátaleveleket, belekeverjük a pitypang szárat, majd az egészet leöntjük a homogénre rázott öntettel.
A pitypang virágját április-május hónapokban szedhetjük.

Maria Treben néni is nagy figyelmet szentel a pitypangnak, természetesen a virágból, levélből, gyökeréből készítve ezer bajra ajánl valamit. Megjegyzi, hogy a gyökeréből és a virágjából nagyon finom szirupot lehet főzni, íze akár a méz. És persze példázatokkal osztja a jó tanácsokat.
Maria Treben megkerülhetetlennek látszik pitypang témában (is). A neten olvasható írások nagy része tartalmaz a könyvéből átvett részeket - hivatkozás nélkül. Én legalább megemlítem ;-)

Már kijött a borsmenta idei hajtása, legközelebb arról lesz szó. Húsról még nem - nagyböjt van, na.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

A fejes saláta illata is hasonlít néha a gyermekláncfű levelének illatához. Nem csoda hiszen egy családba tartoznak: Fészkesek. Csak a nemzetségük más.

Aniko írta...

Egyetlen egyszer ettem pitypangot, egy Perugia-i ètteremben , finom volt. Itt nol kint a kertben..csak nem jut soha eszembe hogy salàtàba is lehet tenni!

PO írta...

Szia Anikó! Próbáld ki bátran, nem bánod meg! :-)

Névtelen írta...

Amíg élt a tengerimalackám, napi program volt a pitypanglevél keresés a kertben, a parkban...télen, nyáron... :-)