2011. május 3., kedd

SOS !

Vagy két éve, így tavasz táján észrevettem, hogy a fecskék valamiért abbahagyták a fészek építését. Nem értettem, mi történt, elgondolkodtam. Aztán a homlokomra csaptam, az a baj, hogy nincs eső, nincs pocsolya, nincs sár, amiből építhetnék a fészket!



Gyorsan elővettem az öntöző szórófejet és a veteményes kertben csináltam egy kis esőt. Lett is nagy öröm! A füstifecskék odasereglettek, fürödtek a napfényben és a vízben, nyakalták a sarat és vitték, vitték. Meg is örökítettem, ahogy lenyelnek néhány falat sarat és kissé elnehezülve felröppennek.



Észrevettem, hogy az idei tavasz is nagyon száraz, megint hiányzik az éltető eső, a fecskéim most sem tudnak fészket rakni. Megint segíteni kell rajtuk! Vegyétek elő a slagot és a kert végében valahol csináljatok egy kis pocsolyát, hadd gyűjtögessék a fészekhez a sarat! Tavalyelőtt ősszel a szeptember eleji hideghullám során nagyon sok elpusztult, megérdemelnek egy kis segítséget, hogy újra szaporodni tudjanak.

Save Our Swallows!

1 megjegyzés:

Hajdul írta...

Érdekes, hogy a városi (Pesti ember) mennyire másképp fogja fel az eső kérdést. Negy győzöm az ismerőseimnek mondani, akik egyfolytában nyafognak, hogy milyen hideg és esős volt a tél, hogy alig-alig volt csapadék, s igazán hideg sem volt.
A média tudja úgy tálalni a dolgokat, hogy az emberek azonnal azt hiszik itt a világ vége. Pedig régen is milyen jó lett volna, ha tudjuk, hogy az a várt májusi eső, ami bekergette a majálisozókat a büfésátrak alá, tulajdonképpen a világ végét jelenti, s csak az marad életben aki tud úszni.
Egyébként a fecskét azért szeretem, mert az első piros pontot az iskolában azért kaptam, mert a betűk tanulásához drótból kellett az "f" betű hurkát meghajtani, amit fecskének neveztünk el.