2012. augusztus 5., vasárnap

Gyermekkorom ízei: a juhtúrós galuska

by PO

Az embereknek elemi igénye van arra, hogy valami kifőtt tésztát megkoronázzanak juhtúróval. Ez világos és érthető: a főtt tészta magában ízetlen ballaszt, a juhtúró pedig egy drága, tömény ajándék, nem esszük magában. Fűszer értékű. Az idők során a juhtúróhoz társult a kapor íze is, mint a villámláshoz a mennydörgés. Ettől kezdve egy egész univerzum nyílik meg: minden tájegységnek vannak erre a párosításra a máig érdekes, izgalmas elképzelései.

Én most egy juhtúrós galuskát készítettem, ami természetesen nem azonos a sztrapacskával, bridzové haluskyval. A juhtúrós galuska a Hajdúságban járatos étel. 

Ha valaki rákíván, így cselekedjen:

Végy 30 dkg teljes kiőrlésű tönkölylisztet, készíts elő 2 tojást, egy pohárba meleg vizet.

A lisztre ráöntöm a két tojást, robotgéppel óvatosan, a víz hozzáadásával olyan nokedliféle tésztát keverek. Teszek bele egy kk sót is, meg 1 ek olajat is. 

A híg tésztát fertályórára pihentetem. Utána lapos tányérra szedem és lobogó sós vízbe szaggatom. (Én azért lapos tányérra, mert azzal a mosogatógép ügyesen elbánik, a deszkát meg nekem kéne.)

A kiszedett galuskára (a májszínű) juhtúrót morzsolunk (az a fehér). Megszórjuk kaporral (a zöld!), gazdagon.




Ekkor már olyan illatok úgy csiklandozták az orromat, hogy alig tudtam magamon erőt venni és előbb egy blogravaló ételfotót készíteni - legszívesebben nekiestem volna :)) De jó volt az utána is, legalább hűlt egy kicsit. Kedveltük nagyon.

Szóval, így esett.

A sztrapacskáról is vannak ám élményeim. Majd legközelebb elmesélem, hogy szereztem egy tuti receptet, ami úgy kezdődött: végy egy kiló krumplit! Nekiestem, heveny vita, lelkesedés, majd Kingával egy hétig ettük a sztarapacskát. És még kétszer kellett elmenni a boltba juhtúróért :D



8 megjegyzés:

anica inkognitóban írta...

szeretem.:)

Daróczi Imre írta...

Egyik kedvenc, nálunk pluszban dínsztelt hagyma még járhat hozzá...
1 kicsike megjegyzés: egyszer láttam szakács hogyan készít galuskát. Nos, semmiképp nem dagasztja, de még keverni sem nagyon keveri... összeforgatja, úgy ahogy van meg a szaggatóra és hadd szóljon...

Sheila G. írta...

csak a színe....


daró: a nokedlit nem kell szarrá keverni tényleg.:)

Mitzi von Küche írta...

Én azt hittem, h a juhtúrós galuska=sztapacska...
Akkor én juhtúrós galuskát tudok csinálni.

Névtelen írta...

Ahogy Imre írja, bár hibásan Brindzové halusky és Strapacka s kapustou. Tehát a képosztás a sztrapacska. Népnevelő munkám úgy látszik porba hullott része, hogy elmondjam: a brindza nem juhtúró, hanem sajt. Kétféle gomolya. A gomolya pedig a sajtgyártás egy állomása. Van, hogy végállomása

Remy írta...

Kedvelném én is! Ha nem is a gyerekkor, de az ifjúság ízei, anno a Levelesben strand után...

Andrass9 írta...

Enném szívesen. Csak azt a tönkölyt, csak azt tudnám feledni :)

süllőcske írta...

Én szeretem a tönkölyt is. Még a hajdinagaluskát is kipróbálnám a kapros juhtúróval. A japánok nem véletlen vannak oda a hajdinametéltjükért.
A durum is jó, tojásttalanul.
Ezt az ételt is éjjel-nappal enném, Imre.