Sós kútba tesznek, onnan is kivesznek

by PO

Először nézzünk meg egy érdekes képet.

Azt mindenki tudja, hogy Erdély leghíresebb ásványkincse a só. Csukott szemmel is megtaláljuk a térképen a Parajdi-medencét, rábökünk, itt a Sóvidék.

Ezen a vidéken ősidők óta bányásszák a sót. Az amfiteátrumszerű mélyedések a római kori külszíni fejtések emlékei. Vannak szabálytalan gödrök is, ezek a betyárbányák nyomai, mert ne szépítsük: az ott élők lopták is a sót. Mert a sóra a mindenkori hatalom mindig rátette a kezét.

Az igazi, nagy volumenű bányászkodás mélyművelésű bányákban történt. Nézzünk egy szép illusztrációt egy tordai sóbányáról, a XVIII. századból:

Külön érdekesség, hogy Erdélyben a sónak van egy másik megjelenési formája, ez a sóvíz, más néven vízsó. Arról van szó, hogy a felszín alá beszivárgó vizek érintkeznek a sótömzzsel, oldják azt és tömény sóoldatot képeznek. Aztán forrásokban feltörnek, vagy kutak segítségével jutnak hozzá. Orbán Balázs 800 sóskútról tesz említést Erdély földjén. Nemcsak a Sóvidéken fordulnak elő, hanem a moldvai csángók földjén, vagy akár a Hargita lábánál is. Ezek a sóskutak mindig a falu, a közösség tulajdonában voltak, építettek fölé egy kis épületet, tisztán tartották, szabályozták a sóvíz hordását. Érdekesség, hogy míg a Sóvidéken fizetni kellett, attól távolabbi vidékeken a lakosság ingyen hordhatta a sóvizet.

Az alábbi képen a lövétei sóskút látható, az itt élők szerint kora legalább az Árpád-korba nyúlik vissza. A sóspajta kulcsa apáról fiúra száll.

Az erdélyiek a sóvizet otthon korsókban tárolták és a puliszkafőzéshez, vagy más főzéseknél sózásra használták.

Disznótor idején különösen sok fogyott. Abban pácolták a szalonnát, füstölni való húsokat, csontokat.

A tömény sóvizet hígították, abban tettek el szőlőlevelet, káposztát, gombát. Ezeket felhasználás előtt kiáztatták és a frisshez hasonlóan használták.

Bizonyos vidékeken a sóvizet az asszonyok főzéssel bepárolták, a sót pedig a piacokra hordták.

A nyáron Süllőcske hozott nekem is egy flaska sóvizet, ezt aztán alaposan megvizsgáltam. Kiöntöttem egy kis edénybe és gyönyörködtem abban, ahogy kiszárad, a sókristályok változatos formákban felfelé épülnek.

Elvittem laborba, ahol megvizsgálták. A lövétei sóvíz színtiszta, telített NaCl-oldatnak bizonyult, mindenféle egyéb szennyeződés nélkül.

A végére tartogattam egy találós kérdést: milyen súlyú 1 liter lövétei sóvíz? Aki a tényleges értékhez legközelebbi tippet adja (mondjuk november 15-ig), annak sütök egy tönkölykenyeret.