Erre a ködös múltba vesző időszakra vendégünk, Balage, aka Waka így emlékszik vissza:
1693 június. A pisztrángtelepen egyre kevesebb a hal és a meló. Novemberben felszámolunk, addig el kell adni, amit lehet. A Balatoni Halgazdaság úgy dönt, én és Feribá lemegyünk a Kis-Balatonra halászni.
Hétfő hajnal, a CG-s Wartburg kombi bedöcög, természetesen púpig rakva. A marmonkannák baszott sok helyet foglalnak. Ebbe kellene belegyömöszölni a cuccom, meg egy kevés pisztrángot. Belefért. Én viszont alig. Előre, mind a vízig szárazon.
Hegymagas, szeszfőzde. Csupa ügyes kezű mesterember, pillanatok alatt készítenek a pisztrángból két liter pálinkát, mondjuk borzalmas volt, talán nagyobb halakat kellett volna vinni.
Hévíz, angolnatelep. Főnök és Csicska, vagyis főnök és helyettes. Tökéletes helyettes kijön velünk, megmutatja, mi a dörgés. Sármellék, Helyettes lassít, megáll. Mi van? Pékség. És? Menjünk be. Odabenn 60 fok, izzadt, öreg bácsi veti befelé a vekniket a kemencébe, izzadt, öreg néni kiszolgál. Langalló, egy kilós kenyér tésztájából sütve, kis fokhagymával megkenve.
Mire kiérünk a halászkunyhóhoz, ketten elmajszoljuk. Mehetünk délután vissza. Kulcsok elő, ház kinyit. Kis terasz, onnan nyílik a szoba meg a konyha, hátul a raktár, mögötte a budi, az ajtón felirat: Fekete mosogató. A ház előtt a kikötő. A raktárban egy hűtőláda, meg pár kisebb láda hungarocellből, három csónakmotor, meg egy nagy halom háló. Főnök tökéletes helyettese egy bazi nehéz akksit és egy kanna benzint emel ki a kocsiból. Akkumulátor meg minek? Világítani, mert villany az itt nincs. De van egy 12 voltos Junoszty is, tévézhettek este. Majd hozok cserét, mikor jövök a halért. Benzint minden héten kaptok 20 litert, osszátok be. Keverék, Wartburg, hm... Beosztottuk, a 1,5 lovas Tomos alig evett. Ja a hűtőláda? Balatoni jeget hoztak hetente háromszor, azzal működött.
Na, menjünk, megmutatom, hogyan kell lerakni az eresztőhálót, így Helyettes. Megmutatta, ide tegyünk le hármat, tavaly itt sokat fogtak a fiúk, oda is. Később kiderült, kábé hetente át kell helyezni a hálókat. Onnan, ahol tavaly sokat fogtak a fiúk, úgy kellett felszaggatni, mert a gondos kubikusok bennhagytak egy fél erdőt. Ráadásul azokat a nyomorult eresztőhálókat a Balatonra készítették, ezért 3 méter mélyek voltak, a legkisebb hullámzás is kötéllé tekerte őket.
Sanyi barátom története jut eszembe erről, aki a Körösökön halászik. Neki is ígérték, megmutatják, hogyan is kell, de aztán mégsem. Kirakta a varsákat, két nap múlva ment megnézni, mi az eredmény, de hol a háló? Egyáltalán hol a víz? A háló konkrétan egy fa tetején volt a két méteres apadásnak köszönhetően. De volt benne hal, csak kicsit már szaglott.
Na mi is megfizettük rendesen a tanulópénzt. Reggel fél ötkor keltünk, lehalaztunk, kivittük a halat tartóhálóba, utána csónaktakarítás, mert ha koszos volt, nem vitték el a halat. Utána reggeli, aztán hálóbogozás estig.
Egyik nap megyünk kifelé, valaki ott horgászik, vazze! Kikötünk, mi ez a dőzs itt, komám? Igyál pajtás, dízelpálinka, és nyújtogatja az uborkásüveg repszeszt*. A sármelléki parancsnokhelyettes volt. Elengedtük. (Az egész Kis-Balatonon csak néhány kijelölt helyen volt szabad horgászni.) Pár nap múlva a túlparton egy csomó kocsi az erdő mellett. Megnézzük, az oroszunk meg a haverjai horgásznak, hallevest akartak főzni. Két bogrács, az egyikben egy öt centis kárász úszkál. Na ebből híg leves lesz. Gyere komám, adunk halat, elmentünk, felnéztünk egy varsát, volt benne vagy tíz kiló hal, nekiadtuk, madarat lehetett volna fogatni vele. Feribá úgy bedízelezett, hogy mikor hazaindultunk pofával beleesett a csónakba, és elaludt, alig bírtam elvonszolni a házhoz. Két nap múlva hat varsánkat vitték el.
Repszesz: a katonai repülőgép kabintetőjének jégtelenítésére szolgáló 96 %-os alkohol. Volt olyan derék szovjet katona, aki leszálláskor inkább nem jégtelenített, csakhogy megihassa a megtakarított repszesz adagot.
Hétfő hajnal, a CG-s Wartburg kombi bedöcög, természetesen púpig rakva. A marmonkannák baszott sok helyet foglalnak. Ebbe kellene belegyömöszölni a cuccom, meg egy kevés pisztrángot. Belefért. Én viszont alig. Előre, mind a vízig szárazon.
Hegymagas, szeszfőzde. Csupa ügyes kezű mesterember, pillanatok alatt készítenek a pisztrángból két liter pálinkát, mondjuk borzalmas volt, talán nagyobb halakat kellett volna vinni.
Hévíz, angolnatelep. Főnök és Csicska, vagyis főnök és helyettes. Tökéletes helyettes kijön velünk, megmutatja, mi a dörgés. Sármellék, Helyettes lassít, megáll. Mi van? Pékség. És? Menjünk be. Odabenn 60 fok, izzadt, öreg bácsi veti befelé a vekniket a kemencébe, izzadt, öreg néni kiszolgál. Langalló, egy kilós kenyér tésztájából sütve, kis fokhagymával megkenve.
Mire kiérünk a halászkunyhóhoz, ketten elmajszoljuk. Mehetünk délután vissza. Kulcsok elő, ház kinyit. Kis terasz, onnan nyílik a szoba meg a konyha, hátul a raktár, mögötte a budi, az ajtón felirat: Fekete mosogató. A ház előtt a kikötő. A raktárban egy hűtőláda, meg pár kisebb láda hungarocellből, három csónakmotor, meg egy nagy halom háló. Főnök tökéletes helyettese egy bazi nehéz akksit és egy kanna benzint emel ki a kocsiból. Akkumulátor meg minek? Világítani, mert villany az itt nincs. De van egy 12 voltos Junoszty is, tévézhettek este. Majd hozok cserét, mikor jövök a halért. Benzint minden héten kaptok 20 litert, osszátok be. Keverék, Wartburg, hm... Beosztottuk, a 1,5 lovas Tomos alig evett. Ja a hűtőláda? Balatoni jeget hoztak hetente háromszor, azzal működött.
Na, menjünk, megmutatom, hogyan kell lerakni az eresztőhálót, így Helyettes. Megmutatta, ide tegyünk le hármat, tavaly itt sokat fogtak a fiúk, oda is. Később kiderült, kábé hetente át kell helyezni a hálókat. Onnan, ahol tavaly sokat fogtak a fiúk, úgy kellett felszaggatni, mert a gondos kubikusok bennhagytak egy fél erdőt. Ráadásul azokat a nyomorult eresztőhálókat a Balatonra készítették, ezért 3 méter mélyek voltak, a legkisebb hullámzás is kötéllé tekerte őket.
Sanyi barátom története jut eszembe erről, aki a Körösökön halászik. Neki is ígérték, megmutatják, hogyan is kell, de aztán mégsem. Kirakta a varsákat, két nap múlva ment megnézni, mi az eredmény, de hol a háló? Egyáltalán hol a víz? A háló konkrétan egy fa tetején volt a két méteres apadásnak köszönhetően. De volt benne hal, csak kicsit már szaglott.
Na mi is megfizettük rendesen a tanulópénzt. Reggel fél ötkor keltünk, lehalaztunk, kivittük a halat tartóhálóba, utána csónaktakarítás, mert ha koszos volt, nem vitték el a halat. Utána reggeli, aztán hálóbogozás estig.
Egyik nap megyünk kifelé, valaki ott horgászik, vazze! Kikötünk, mi ez a dőzs itt, komám? Igyál pajtás, dízelpálinka, és nyújtogatja az uborkásüveg repszeszt*. A sármelléki parancsnokhelyettes volt. Elengedtük. (Az egész Kis-Balatonon csak néhány kijelölt helyen volt szabad horgászni.) Pár nap múlva a túlparton egy csomó kocsi az erdő mellett. Megnézzük, az oroszunk meg a haverjai horgásznak, hallevest akartak főzni. Két bogrács, az egyikben egy öt centis kárász úszkál. Na ebből híg leves lesz. Gyere komám, adunk halat, elmentünk, felnéztünk egy varsát, volt benne vagy tíz kiló hal, nekiadtuk, madarat lehetett volna fogatni vele. Feribá úgy bedízelezett, hogy mikor hazaindultunk pofával beleesett a csónakba, és elaludt, alig bírtam elvonszolni a házhoz. Két nap múlva hat varsánkat vitték el.
Repszesz: a katonai repülőgép kabintetőjének jégtelenítésére szolgáló 96 %-os alkohol. Volt olyan derék szovjet katona, aki leszálláskor inkább nem jégtelenített, csakhogy megihassa a megtakarított repszesz adagot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése