Tavaszi szél árasztja

Katona koromban egyszer, egy izzasztó munka után legurítottam egy üveg lengyel sört. A társaim fel voltak háborodva, te megiszod a táncos sört??? Hát, mivel én nem voltam sörsznob, nekem a jól behűtött Żywieci tényleg jól esett. Nekem ilyenkor egyformán ízlett a lenézett lengyel táncos sör, a Borsodi, vagy a Steffl. Kár belém, mondaná az előbbi kórus, de én akkor még tényleg nem éreztem a különbséget.

Azóta sok idő telt el, a sörért azóta sem rajongok, de már ismerem a különböző ízeket. A borok zamatát jobban kedvelem, azokat viszont nem olyan nagy teljesítmény egymástól megkülönböztetni - a bor univerzum sokkal változatosabb.

Ki hinné, hogy a vizeket is meg lehet különböztetni ízük alapján? Szűcs Sándor írja a Régi magyar vízivilágban, hogy az öregek beszéltek egy Szabó Gábor nevű vízifuvarosról, aki a víz íze alapján is tudta, hogy most a Berettyó, vagy a Körösök melyik részén járnak. Hát, ez volt a helyzet 150 éve, a Sárréten.
És ma? Amióta a nagy ásványvíz divat dübörög, azóta jó lehetőségünk adódik kóstolgatni a különböző vizeket. Azóta szinte átmosták az agyunkat a reklámok, mindenkinek van kedvelt ásványvize.

Miért nem inkább a csapvizet? Az is ivóvíz, nem?

Igen, az is. De az nem finom. Régebben azt mondták rá, hogy klóros ízű. Ma azt érezhetjük, hogy kotús, olyan állott íze is van néha. Valamikor nagy hálózatok épültek, vastag csövekkel, mindenki azt remélte, hogy  egyre több vízre lesz szükségünk. Most a nagy hálózatokban sokáig kóvályog a víz, mire a poharunkba kerül és akkor is elfogultan kóstolgatjuk. Hallani mindenfélét, hogy ilyen szennyezés van benne, meg az kerül bele, pár éve még arról is hallottam a rádióban (egy pisztrángnevelő telep vezetője mondta meg a frankót), hogy a női vizelettel sok hormon hatású fogamzásgátló hatóanyaga kerül a folyókba, mi meg jól megisszuk, ebből még a férfiaknak is lehet problémája. Ebbe most ne menjünk bele, még akkor sem, ha sokan egyáltalán nem isznak folyókból származó vizet, csak kútból termeltet, abba viszont még nem került hormon...

Milyen az íze tehát a csapvíznek? Ma már ritkábban érezhető rajta a klór íze, mert pontosabban, takarékosabban adagolják a vízműtelepeken. Bizonyos helyeken tényleg lehet állott ízű, mert a kis fogyasztás miatt bepang a víz a csővezetékbe. Néha, nyári időszakban felmelegszik a folyóvíz, kevésbé üdítő az ebből készülő langyosabb csapvíz.

Sokan emlegetik, hogy a hétvégi kertjükben van egy kis kút, na, abból aztán olyan, de olyan finom víz jön...! Ennek  az a magyarázata, hogy egy sekély kútban a víz szinte télen-nyáron 12-13 °C hőmérsékletű. Amikor a rekkenő hőségben ilyet engedünk a pohárba, annak fala bepárásodik, ezt a hűvös vizet üdítőnek érezzük. Mivel rendszerint magas a vastartalma, ezt is érezhetjük az ízén - ez nem toxikus, az íze megszokható, nem kellemetlen. Lehet benne egy kis metán is, ami a pohárban mikrobuborékokban válik ki, szagtalan gázról van szó, de ez a mikrobuborékosság egy kissé befolyásolja az ízt.
Szóval igen, lehet a kerti kútban is jóízű a víz, ami nincs elrontva klórral. Még akkor is, ha a szomszéd pöcegödre már elszennyezte a talajvizet és nem észleljük a bakteriális fertőzöttséget, vagy a magas nitráttartalmat.

Mit lehet ilyenkor tenni? Hát, túl sokat nem. Lehet beszerezni olyan tablettákat, amelyeket a katonák, légiósok, túrázók is használnak, amit csak bele kell dobni a vízbe és kész. Ezektől ne várjuk, hogy a pocsolya is üdítő forrásvízzé változik, egyszerűen csak a bacikat pusztítja el. A rossz íz marad, azt eltüntetni nem is olyan egyszerű. Ha van a vízben nitrát, arzén vagy más toxikus anyag, az is éppúgy bennemarad.
Lehet kapni víztisztítókat is, különböző kivitelben, de ezek marketingjébe nem kapcsolódnék be. Van véleményem a dologról, egyszer majd elmondom.

Az ásványvíz gyártók kegyetlenül kihasználják a vezetékes víz nyilvánvaló gyengéit. Tolják elénk a páratlan minőségű nedűket, az éltető erőt, a  tisztaság átható erejét, a kristálytiszta ragyogást. Egyszer, vagy 20 éve olvastam a Perrier, Evian, Ramlösa ásványvizek kapcsán, hogy a jó marketingnek köszönhetően Amerikában ezek annyiba kerülnek, mint egy közepes árfekvésű bor. Akkor még jót nevettem ezen, mekkora agymosottak ezek a gringók.

Ma már nincs kedvem nevetni ezen. De most azért mosolygok, mert ma van a víz világnapja.